Kereskedelmi forgalomban beszerzett, nem saját hangfelvételt ki lehet-e adni?

A hangfelvétel előállítóját (a lemezkiadót) kizárólagos engedélyezési jog illeti meg a felvétel ismételt kiadásával kapcsolatban. Az eredeti kiadót tehát meg kell keresni a kiadás előtt, és tőle közvetlenül engedélyt kell kérni. Az engedély díjáról a felek közvetlenül állapodnak meg.

Emellett a felvételen szereplő zeneművek szerzői tekintetében az Artisjusnak kell jogdíjat fizetni.

Promóciós kiadványra kell-e jogdíjat fizetni?

Igen, a zeneművek minden lemeztöbbszörözése után szerzői jogdíjat kell fizetni. Az ilyen speciális kiadványok esetén azonban a jogdíjminimummal számolhatnak.

Mi a kiadványokon a (C) és a (P), kötelező-e feltüntetni?

A (C) jelzés jelentése: "copyright", azaz szerzői jog. A hangfelvételek esetén a (C) jelzés mellett a szerzők neve, illetve a zeneműkiadó (nem a lemezkiadó!!!) neve tüntethető fel, valamint a mű első nyilvánosságra hozatalának dátuma.

A (P) jelzés jelentése: "producing", azaz a hangfelvétel előállítása. Hangfelvételek esetén a (P) jelzés mellett a hangfelvétel-kiadó neve tüntethető fel, valamint a felvétel első megjelenésének, illetve elkészítésének éve.

A kiadványokon egyik jelzés feltüntetése sem kötelező, csak szokásos. Azok számára nyújt segítséget, akik a későbbiekben meg szeretnék találni a jogosultakat, például a felvételek újrakiadása miatt.

Egy kiadvány címét hogy lehet levédetni (hogy más ilyen címen ne adhasson ki CD-t)?

A lemez címét nem kell külön védelemben részesíteni. Ha egy másik kiadó olyan kiadványt jelentet meg, ami az Önével összetéveszthető, akkor a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerinti jogsértést, "jellegbitorlást" követ el. [1996. évi LVII. törvény 6. § "Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni."]

Ha pedig a két kiadvány nem összetéveszthető, nem is méltányos a cím további használatát általánosságban megtiltani.

Egyébként az áruk, szolgáltatások megjelöléseinek védelmét a védjegyjog biztosítja, amellyel kapcsolatban további tájékoztatást a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján kaphatnak.

Kötelező-e a kiadványoknak katalógusszámot tartalmazni?

A katalógusszám a lemezkiadó által egyoldalúan használt kiadvány-azonosító szám, ami az Artisjus számára is könnyebbséget nyújt a felvétel beazonosítása során. Alkalmazása nem kötelező, de azok számára, akik rendszeresen adnak ki hangfelvételeket, a kiadás adminisztrációját és a jogdíjkezelést segíti.

Mi helyettesíti a könyvek ISBN számát a hanghordozókon? Mi az ISRC kód?

Az ISBN iroda (Országos Széchenyi Könyvtár) hangfelvételekre nem ad ki ISBN-számot. A hangfelvétel-ipar nemzetközi szervezete, az IFPI a közelmúltban fejlesztette ki az ennek megfelelő kódot, az ún. ISRC-t ( International Standard Record Code). Részletekkel az IFPI magyarországi tagszervezetéhez, a MAHASZ-hoz fordulhatnak.

Mit jelent a "kisjogos" és a "nagyjogos" kiadvány? Mi a különbség közte?

Az Artisjus nem minden zenemű lemezkiadására adhat jogdíj fejében engedélyt: a dramatikus zeneművek (operák, operettek, musicalek) egészének, részleteinek felhasználása esetén közvetlenül a szerzőtől vagy az őt képviselő ügynökségtől kell engedélyt kérni. Ez az ún. nagyjogos engedélyezés.

Minden más zeneműnél az Artisjusnak fizetett jogdíjjal szerezhető engedély: ezt jelenti az ún. kisjogos engedélyezés. A dramatikus zeneművek egy-egy betétdalának felhasználása ebbe a körbe tartozik.